Szentfazék

Két, a világ bármely tájáról érkezett ember leül egy közös asztalhoz. Tágabb Étteremben ez a találkozás szent, mert esély arra, hogy megéljék az egységet és megüljék a csend ünnepét! Sokan most azt mondják magukban: – hm, ez olyan nagy, szent dolog?! Ha nem vesznek össze és nem hangoskodnak annyit, már sikerült is.

Hétköznapi értelemben így van ez, de Tágabb Étteremben… Néha persze arra gondolok, milyen üdvözítő lenne, ha nem is különbözne a kettő! Egyelőre még különbözik, ezért most elmondom, mi az egység. A magyar nyelv pontosan kifejezi a lényegét. Mert, mi a lényeg? A lényeg az, aminek folytán a dolog az, ami. A szekrény lényege nem a magassága, az ajtaja, az anyaga, stb. A szekrény lényege a szekrénység! Az egy lényege pedig az egység! A közösség.

Mit jelent ez?

Van valami az egyben, ami több? Hogy lehet ez? És ha így van, mi az a több? Ha egyedül vagyok, nem is vagyok egyedül? Van bennem valami, ami több, mint az egy. A nyelv igen szórakoztató játékszer. Aki egyedül…, az csinál valamit! Cselekszik. Olyan, mint a hegedül.

Az egy struktúrája a három. Ne ijedjenek meg, nem matematikai fejtegetés jön. A lét titkát kutatjuk. Mindennapi kenyerünk titkát.

Az egynek (liszt) ki kell áradnia, hogy egység legyen. Bele kell áradnia az élet vizébe, hogy élni, létezni tudjon, különben csak lét lehetőség marad. Ehhez kell valami. Egy kis élesztő. Ez az élesztő az odaadottság. Minden létező ez által létezik. Az egy odaadottsága a kettő, a második. Így válik az egy elsővé. A második élesztője szintén az odaadottság, de mivel nincs rajtuk kívül más, ezért a kettő az egynek viszont-odaadott. Az egy a kettőnek, a kettő az egynek. A harmadik maga az odaadottság. A tűz. A kenyér. Két, egymást szerető szív, nem kettő, hanem egy, és az odaadottságukból születik a harmadik, maga az odaadottság. A megszentelt szeretet lelke a fizikai világban: a gyerek.

Na, hát ez az egység!

Ebben aktivitás, cselekvés van. A két ember az asztalnál bármilyen nyelven beszél, bármit is mond egymásnak, nem lényeges. Lényeges az, hogy ki az a lény, aki ezt teszi. Az élőlény, aki a másiknak odaadott.

A golgotai események óta az emberekben van valami, ami előtte nem volt. Krisztus mindenkiért halt meg. Ennek a hatása bennünk van, függetlenül attól, hogy eljutunk-e a megértéséhez vagy sem. Jézus nem a világ tanítómestere, hanem a világ cselekvője. Ezért nyugodtan asztalhoz ülhet egy keleti egy nyugatival, mert ebben egyformák. Mindannyian benne vagyunk a fazékban.

Leülhetünk és megszülethet a csend. A szív két dobbanása közti csend. A Pünkösd.

Biegelbauer Pali emlékére!

Keleti üdítő déli gyümölcsökből nyugatiaknak az ünnep után!

Fél liter kifacsart narancs, 3 deci citrom, és egy lime levét, 20 dkg cukrot (barnacukor és pálmacukor is lehet, még egzotikusabb, sőt egészségesebb), egy tasak vaníliás cukrot összekeverünk egy liter vízzel.

Egy evőkanál friss reszelt gyömbért, egy 7 cm hosszú fahéj rudat, 3-4 szem szegfűszeget, és 5-6 db cardamom tokot 10 percig párolunk 3 deci vízben, majd lehűtjük és a kész limonádéhoz adjuk. Hűtőszekrénybe tesszük és egy óra után leszűrjük. Pompás ital!

További “Tágabb Étterem” bejegyzéseim

Nincs még hozzászólás

Szólj hozzá Te is!

Facebook